Az Adózóna információi alapján összeszedtük, amit a KATA adónem változása kapcsán az átalányadózásról tudni érdemes. A bejegyzés végén pedig a Photon könyvelőiroda partnere, a Reliable Account Kft. szakértőinek véleményét is elvolvashatod pár gyakran felmerülő kérdés kapcsán. Érdemes ezeket átfutni akkor is, ha közvetlenül nem érintenek téged, hiszen konkrét példákon keresztül ismerheted meg az átalányadózás rejtelmeit!
2022. január elsejétől a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók új szabályok alapján állapítják meg az egyéni vállalkozásból származó jövedelmüket, ha az átalányadózást választják. Mit kell tenniük azoknak, akik szja-ból, illetve katásként, nyugdíjasként térnek át az új átalányadóra? Összeszedtük.
2021. évben is átalányadózók
Aki jelenleg is az átalányadózás szerint adózik, annak nincs teendője, mivel ez az adózási mód akkor szűnik meg, ha a vállalkozó
- a tevékenységét megszünteti;
- átlépi a bevételi értékhatárt;
- vagy a következő adóévre nem azt az adózási módot választja.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 55. §-a szerint az átalányadózásra való jogosultság a határozat véglegessé válásának napjával akkor is megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért véglegesen mulasztási bírságot állapított meg.
A belépés feltételei és a bevételi határ 2022-ben
Általános esetben a bevételi határ az éves minimálbér tízszerese, ami 2022-ben 24 millió forintot jelent. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatók esetében az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 120 millió forint.
Az átalányadó hatálya alá 2022-re az léphet be, akinek
- általános esetben az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele az éves minimálbér tízszeresét –a 20 088 000 forintot –, vagy kereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszeresét – 100 440 000 forintot – nem haladta meg és
- az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, illetve ötvenszeresét.
Fontos azt is tudni, hogy
- az szja-törvény 50. § (7) bekezdése szerint az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást – feltéve, hogy annak egyéb feltételei fennállnak – csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt;
- az szja-törvény 51. § (1) bekezdése szerint az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a bevételeit a 10. számú melléklet szerint – figyelemmel a 4. számú melléklet rendelkezéseire is – veszi figyelembe. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti;
- az szja-törvény 51. §-a szerint az átalányadózás választása esetén az egyéni vállalkozónak az áttérést megelőző év december 31-ét alapul véve, meg kell állapítania az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként kell nyilvántartania, amíg átalányadózást alkalmaz.
Bevétellel szemben alkalmazható költséghányadok
A költséghányadok alkalmazása szempontjából 2022-től nincs jelentősége annak, hogy a vállalkozó a tevékenységét főállásban, vagy kiegészítő tevékenység keretében végzi. Ezzel a szabállyal a nyugdíjasok járnak jól, mivel magasabb költséghányadot alkalmazhatnak.
40 százalék – az általános költséghányad
80 százalék költséghányadot lehet alkalmazni majd az alábbi esetekben:
a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42);
b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);
c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);
d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);
f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);
g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);
h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);
i) fényképészet (TESZOR 74.20);
j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);
k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
90 százalék költséghányadot lehet alkalmazni, ha az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből származik bevétele az egyéni vállalkozónak. Változás tehát 2022-től, hogy valamennyi kiskereskedelmi tevékenység idetartozik, 2021-ben még vannak olyan tevékenységek, amelyekre a 80 százalék költséghányad alkalmazható.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
Adómentes jövedelemrész
Az előzőek szerinti költséghányadok levonásával számított jövedelem az éves minimálbér feléig (ez 2022-ben 1,2 millió forint jövedelmet jelent) mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Ha például a taxis egyéni vállalkozó bevétele 15 millió forint lesz, akkor a 80 százalék költséghányaddal számolva 3 millió forint a jövedelme, ebből 1,2 millió forint adómentes, tehát 1,8 millió forint után fizet 15 százalék személyi jövedelemadót (ez 270 ezer forint). Természetesen a járulékokat és a szochót is meg kell fizetnie az egyéni vállalkozói jogállására tekintettel.
Adóelőleg-fizetési kötelezettség
Az átalányadózó egyéni vállalkozónak a vállalkozói bevétele alapján nem kell adóelőleget megállapítania addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az adóelőleg-alap az éves minimálbér felét meghaladja, adóelőleget csak az éves minimálbér felét meghaladó adóelőleg-alap után kell fizetni.
Bevallásadási kötelezettség
Annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozásból származó bevétel adott esetben adómentes lesz (1,2 millió forint alatt marad a jövedelem), az egyéni vállalkozónak a tárgyévi szja-bevallást a vállalkozására tekintettel ki kell töltenie, kivéve, ha a tevékenységét az adóév egészében szüneteltette.
***
SZAKÉRTŐI ÉRTELMEZÉSEK!!!!!
Az új katatörvény elfogadása óta rengeteg kérdés érkezik a kataalanyiság megtartásának lehetőségével, illetve annak megszűnésével kapcsolatban. A megszűnés oka lehet hallgatói jogviszony, nyugdíj, vagy egyszerűen az a tény, hogy nem csak magánszemélyek felé számláz a vállalkozás. A leggyakrabban előforduló kérdésekre a Photon könyvelőiroda partnere, a Reliable Account Kft. szakértői válaszolnak.
Kérdés: választhat-e nappali tagozatos tanuló, aki eddig kiegészítő tevékenységben katázott, főállású egyéni vállalkozást?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Ez igazából nem választás kérdése, hanem ténykérdés. Ha nappali tagozaton tanul egy vállalkozó, akkor tulajdonképpen objektíve nem minősül főállású egyéni vállalkozónak. A tb-járulékot és a szochót csak a vállalkozói kivétje után kell megfizetnie, de ha nem számol el vállalkozói kivétet, akkor csak nyereségágon keletkezik adófizetése.
Kérdés: katás egyéni vállalkozó, diplomás építész gondolkozik az átalányadózás választásában. Szeretnénk megtudni, hogy éves 3,5 millió forint bevételnél milyen adókat kell bevallani és megfizetni. Több megbízó fizeti ezeket a bevételeket.
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Az átalányadózás azt fogja jelenteni, hogy bevételének 60 százaléka, azaz 2 100 000 forint lesz az átalányalapja.
Ha főállású átalányadós lesz, azaz nem rendelkezik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal, akkor a tb-járulékot legalább a garantált bérminimum, vagyis 260 000 forint után kell megfizetnie 18,5 százalék mértékben, a szociális hozzájárulási adót pedig legalább 292 500 forint után 13 százalék mértékben. Ameddig jövedelme nem éri el az 1 200 000 forint átalányalapot addig kötelezően az előbb említett két összeg után kell havonta adóznia.
1 200 000 forint feletti átalányalap elérése után, ha van olyan hónapja, amikor az átalányalapja meghaladja a fenti két értéket az adott adónem tekintetében, akkor sajnos a magasabb átalányalap után kell megfizetnie ezen adókat.
Végül pedig 1 200 000 forint átalányalapig nem kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie, de a felett sajnos ezt is meg kell fizetni.
Mellékállású átalányadózó esetében az adózás annyiban különbözik az előzőtől, hogy a 18,5 százalék tb-járulékot és a 13 százalék szochót csak az 1 200 000 forintot meghaladó átalányalap után kell megfizetnie, s ez igaz a 15 százalék személyi jövedelemadóra.
Kérdés: nyugdíjas egyéni vállalkozó kataalanyisága az új törvény értelmében 2022. augusztus 31-ével megszűnik. Ezt követően a vállalkozó az átalányadózást választja. Kérdésem, hogy az 1 200 000 forintos szja-mentesség milyen arányban vehető figyelembe az év további részére (09. 01–12. 31.)?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Nem kell arányosítani. A törvény szövege arányosítás nélkül tekinti adómentesnek az 1 200 000 forint átalányalapot, ami kedvező szabályozás jelen helyzetben.
Kérdés: olvastam, hogy megszüntetik a katát, és ha jól értelmeztem, csak egyéni vállalkozók választhatják 2022. szeptember 1-jétől, vagy áttérünk átalányadózásra. A katásoknak csak magánszemélytől lehet bevételük. A régi katásoknak is át kell térni? Mi kkt. vagyunk, 1998. óta, 3 éve tértünk át a katára, nyugdíjasok vagyunk, a bevételünk nem éri el az évi 6 millió forintot. Több munkáltatónak bér- és táppénzelszámolást végzünk. Kicsit rémisztő, hogy abba kell hagynunk, ha ilyen változás lesz szeptembertől, illetve októbertől. Mit kell ebben az esetben csinálnunk?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
Igen, a régi katásokra is kihatással lesz az új törvény. Ha önök kkt. formájában működnek, akkor kötelezően vagy a társasági adó vagy a kiva hatálya alá térhetnek át.
Emellett kötelesek lesznek nyitómérleget készíteni, és azt könyvvizsgálóval hitelesíttetni. Sajnos egyelőre tehát nem tudok jó hírrel szolgálni. Mindenekelőtt fontosnak tartom, hogy egy könyvelővel egyeztessenek, aki segít a nyitómérleg elkészítésében. Valamint talán még reménykedhetünk abban is , hogy a törvényt kedvezően változtatják szeptember 1-jéig.
Forrás:
RELIABLE ACCOUNT KFT.
